Ismét jelentős megtakarítás, kiemelkedő hozamok a pénztáraknál, akik viszont az adójóváírás fontosságára hívják fel a figyelmet A tagok tavaly a pénztárak történetében eddigi legnagyobb összeget, közel 73,42 milliárd forintot fizettek be a Pénztárszövetséggel együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárakba, az egészségpénztárakba pedig majdnem 35 milliárdot. Ez 4,3 százalékos, illetve 17 százalékos emelkedésnek felel meg éves összevetésben.
Mindezek azt mutatják, hogy a tagok kifejezetten bíznak a pénztárakban, amelyek az időskori anyagi biztonság megteremtésében és az egészségmegőrzésben, az öngondoskodásban élen járva kulcsszerepet játszanak. Mindezzel párhuzamosan a nyugdíjpénztárak tavaly az elmúlt 5 év legkiemelkedőbb hozamát, átlagosan 9,24%-ot írtak jóvá a pénztártagok számláin, tovább növelve az öngondoskodók megtakarítását. A Pénztárszövetség ezzel párhuzamosan felhívja a figyelmet a befizetések után járó adójóváírások fontosságára, amit az adóbevallásban kell igényelni. Ne feledkezzünk el erről a maximum 150ezer forintos támogatásról, hiszen ez minden befizetőnek jár – emeli ki a Pénztárszövetség újonnan megválasztott elnöke, NagyCsaba.
Komoly vagyonnövekedéssel zárták az elmúlt évet az Önkéntes Pénztárak OrszágosSzövetségével (Pénztárszövetség) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona 9 százalékkal 1465 milliárd forintra nőtt, ami a mostani kamatkörnyezetben kiemelkedőnek számít és a jövőjükre gondoló magánszemélyek, a 40 év alatti fiatalok számára is vonzó eredmény, kihasználandó lehetőség. Ahhoz azonban, hogy minél többen lépjenek a pénztári takarékoskodás útjára, az jelentős részben a munkáltatókon is múlik, akiknek azonban a munkavállalók öngondoskodásban történő közreműködése jelentősen mértékben csökkent.
Továbbra is fontosnak tartják az öngondoskodást a pénztártagok
„Ahogy az előző, így a múlt év is főként a pénztártagokról szólt. Az állami támogatással, azaz évente 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel igénybe vehető egyéni befizetések az eddigi legnagyobb mértéket érték el.. Az önkéntes nyugdíjkasszákba a tagok 73,42 milliárd forintot fizettek be, ami 4,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. Az egészségpénztárak tagjai pedig 34,85 milliárd forintot fizettek be, ez 17 százalékos többletnek felel meg.” – ismertette a pénztári eredményeket Nagy Csaba, a
Pénztárszövetség elnöke, kiemelve, hogy „a pénztári befektetési teljesítmények is az elmúlt 5 év legjobb eredményét mutatta az átlagosan 9,4%-os hozammértéknek köszönhetően”
Akikre nagy szükség lenne
„Az egyéni befizetések és a pénztárak teljesítménye volt a tavalyi növekedés motorja, a munkáltatói befizetések ugyanis csökkentek” – tette hozzá Nagy Csaba. Az önkéntes 2 nyugdíjpénztáraknál a munkáltatói hozzájárulások összege tavaly több mint 25 százalékkal 32,57 milliárd forintra mérséklődött, az egészségpénztáraknál pedig az egy évvel korábbi összegnek kevesebb mint felére, 8,61 milliárd forintra csökkent a munkaadókhoz köthető befizetések összege. „A munkáltatói befizetések kiemelkedően fontosak lennének a pénztárak további fejlődése miatt, ez látható a hosszú távú statisztikákból. A pénztárak 1994-es indulása után, amíg a munkáltatói befizetések adómentességet élveztek, addig szinte fokozatosan nőtt az öngondoskodók száma is, a 2010 utáni szigorítások viszont a munkáltatói befizetések visszafogását jelentették, melynek következtében a taglétszám is mérséklődött” – emelte ki Nagy Csaba.
A főtitkár azt is elmondta: a Pénztárszövetség felmérései rendre azt mutatják, ha az alkalmazottak a munkáltatójuktól kapnának támogatást, pénztári befizetésükhöz hozzájárulást, akkor a jelenlegi tagok növelnék a pénztári megtakarításaikat, akik pedig még nem tagjai valamelyik kasszának, ebben az esetben megkezdenék a pénztári takarékoskodást az időskori anyagi biztonság megteremtése és az egészségük megőrzés érdekében. „Kiemelten fontos az is, hogy például a munkáltatójuk segítségével a fiatalok, elsősorban a 40 éves alatti korosztály tagjai is elkezdjenek takarékoskodni, aki hamarabb lép be egy-egy pénztárba, hatványozottan nagyobb összeget gyűjthet össze” – fűzte hozzá Nagy Csaba. Tekintélyes többlet, népszerűek az egészségkasszák
Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítménye minden takarékoskodásra nyitott ember, így a fiatalok számára is vonzóvá teszi a kasszákat. Az egy tagra jutó átlagvagyon a tavalyi évhez viszonyítottan 11 százalékkal 1,36 millió forintra emelkedett. Dr. Kravalik Gábor a Pénztárszövetség újonnan megválasztott főtitkára elmondta, hogy a különböző hosszú távú megtakarítási termékek összehasonlíthatósága körében a Magyar Nemzeti Bank fontos döntést hozott, mikor az idei évtől előírta, hogy a nyugdíjpénztáraknak is ismertetniük kell az úgynevezett Teljes Költségmutatót (TKM), amely egyszerűen mutatja meg, hogy mekkora költséggel járnak az egyes megtakarítási formák. A jegybank előzetes hatástanulmánya és a tényadatok feldolgozása azt mutatja, hogy pénztári TKM 0,53-2,28 százalék között lehet, míg a hosszú távú megtakarítások további szereplői ennél magasabb költségeket mutatnak, pl. az MNB közzététele alapján a nyugdíjbiztosítási termékek 0,89-5,69 százalék között szóródhatnak. A közétételi határidő előtt megismert pénztári adatok alapján a szektor a 10, 20 és 30 éves TKMnyp átlagos mutatója 1,38%, 0,93%, ill. 0,98%. Vagyis az önkéntes nyugdíjpénztárakban történő takarékoskodás kifejezetten alacsony költséggel menedzselhető.
Az egészségpénztárak eredményeiről szólva a Pénztárszövetség elnöke azt mondta: „Korábban is már jeleztük, hogy az egészségpénztáraknál nem a vagyonnövekedés a 3 leglényegesebb mutató, hanem hogy az általuk finanszírozott szolgáltatásokra mekkora volt az igény. Ezek alapján a pénztárak továbbra is jól szerepelnek”. A negyedik negyedévben 7 százalékkal több alkalommal finanszírozták a kasszák a tagok által igénybe vett szolgáltatásokat, a lakáshitel-törlesztések támogatására például 33 százalékkal többet fordítottak, mint a tavalyi évben. A Pénztárszövetséghez tartozó egészségpénztárak vagyona egyébként a múlt év végén 57,2 milliárd forintot tett ki, ez lényegében stagnálást jelent. – mondta Nagy Csaba.
Merre tart a pénztárszektor?
A Pénztárszövetség szakemberei szerint a 2019-es eredmények ismét bebizonyították, hogy a pénztárak az egyik legjobb alternatívát nyújtják a megtakarítási piacon. Az évi 20 százalékos, legfeljebb 150 ezer forintos adó-visszatérítés, a hosszú távon is magas hozamkörnyezet nagyon vonzóvá teszik a pénztári tagságot, a pénztári megtakarításokat. „A kasszák bíznak abban, hogy a munkáltatók aktivitása fokozódhat a jövőben, ennek eredményeként a pénztári megtakarítással most még nem rendelkező tagok is megkezdik a spórolást” – mondta Nagy Csaba. A kasszák kiemelt figyelmet kívánnak fordítanak a fiatalabb generációkra, a 40 év alatti korosztályra, közelebb hozva ezeket a megtakarítási formákat a mindennapi élethez, annak részévé téve azokat. A Pénztárszövetség ezért indította el a Magyar Nemzeti Bankkal, a Pénzügyminisztériummal és a Pénziránytű Alapítvánnyal együttműködve a fiatalok pénzügyi tudását fejlesztő Pénzmesterek című játékot, amely az idén is folytatódik. A játékosok a Pénztárszövetség szakértői által összeállított online kurzusokon tehetik próbára a tudásokat, kvízeket tölthetnek ki, komoly nyereményekért, elismerésekért, míg a nyertes diákokat felkészítő iskolák is értékes oktatási segédeszközöket nyerhetnek.
Pénztárszövetség tisztújítása
A Pénztárszövetség a múlt héten újította meg vezető tisztségviselőit. A Pénztárszövetség elnökének Nagy Csabát, alelnökének Váradi Pétert választotta meg 3 éves időtartamra, míg főtitkárának Dr. Kravalik Gábort nevezte ki, akiken kívül a tagozatvezetők személye is megújult. A nyugdíjpénztári ágazatot Pellei József, míg az egészség-, és önsegélyező pénztári ágazatot Studniczky Ferenc vezeti az elkövetkezendő időszakban.