Meredek emelkedőn maradtak a pénztártagok megtakarításai: az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez tartozó önkéntes nyugdíjpénztárak összvagyona szeptember végén 1425 milliárd forintot tett ki, ez éves szinten 7,1 százalékos növekedésnek felel meg, negyedéves összevetésben pedig 2 százalékos pluszt jelent. Az egy tagra jutó átlagvagyon meghaladta az 1,3 millió forintot, ez az öt évvel ezelőtti szinthez képest 47 százalékos emelkedésnek felel meg. Az egészségpénztárakba vetett bizalmat pedig jól mutatja, hogy a tagok a tavalyi év azonos időszakához képest 17 százalékkal növelték befizetéseiket. A munkáltatói befizetések viszont mindkét pénztártípusnál csökkentek, márpedig az ÖPOSZ szerint a munkaadóknak kiemelt szerepe van az emberek megtakarításra történő ösztönzésében, így az öngondoskodás útjára lépők számának és a megtakarításra befizetett összegek növekedésében. Ne felejtsük el, hogy mindezt kedvezményesen tehetik meg, hiszen a pénztári befizetés az egyik legkedvezőbb juttatási lehetőség jelenleg.
Folytatódik a pénztári megtakarításoknövekedése, egyre többet tesznek félre a tagok.
Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetséggel (Pénztárszövetség) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona a harmadik negyedév végén 1425 milliárd forintra rúgott, ami az egy évvel korábbi
szinthez képest 7,1, az idei második negyedév végéhez viszonyítva pedig 2 százalékos többletnek felel meg. “Ez a vagyonnövekedés a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben kimondottan jó eredménynek számít. Ráadásul az egy pénztártagra jutó átlagvagyon is jókora emelkedést mutat. Szeptember végén 1,3 millió forint volt, ez 9 százalékos éves emelkedést jelent, az öt évvel korábbi összegnél pedig 47 százalékkal magasabb. Tehát rövidebb és hosszabb távon is látható, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak kiemelkedő vagyongyarapodást értek el” – ismertette az eredményeket Kravalik Gábor, a Pénztárszövetség elnöke.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítményével a tagok elégedettek, ami elsősorban abból látszik, hogy növelték az állami támogatással – évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adó-visszatérítéssel – igénybe vehető egyéni befizetéseiket. A tagok csak a harmadik negyedévben 14,6 milliárd forintot fizettek be, ez pedig 11 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget. “Ez fontos eredmény, mivel az első félévben átmeneti megtorpanást tapasztaltunk az egyéni befizetésekben” – emelte ki a Pénztárszövetség elnöke. A munkáltatói befizetések ugyanakkor éves szinten továbbra is jelentős elmaradásban vannak: kilenc hónap alatt alig több mint 23 milliárd forint hozzájárulást fizettek be, ez 24 százalékos visszaesésnek felel meg az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Ragaszkodnak az egészséghez
A Pénztárszövetséghez tartozó egészség- és önsegélyező pénztáraknál az összesített vagyon szeptember végén közel 52 milliárd forint volt, ami 0,4 százalékos emelkedést jelent. Kravalik Gábor azonban elmondta, hogy az egészségkasszáknál nem a vagyongyarapodás az elsődleges eredményességi mutató, hiszen az egészségpénztári befizetéseiket a pénztártagok elsősorban a különböző, akár napi szinten felmerülő egészségügyi-, vagy önsegélyező (pl. lakáshitel törlesztésével, gyermekek iskoláztatásával kapcsolatos) kiadásainkra használják fel.
Az ÖPOSZ által képviselt egészségpénztárak tagjai az év első kilenc hónapjában több mint 6 millió alkalommal fizették egészségszámláikról a különféle szolgáltatásokat, alkalmaként átlagosan 5600 forint értékben. Kravalik Gábor megemlítette, hogy ezen belül egyre népszerűbbek az úgynevezett önsegélyező szolgáltatások. A pénztári megtakarítások gyerekvállalás anyagi terheihez, gyerekneveléshez, iskoláztatáshoz vagy akár idősgondozáshoz is – adókedvezménnyel támogatott – segítséget nyújtanak, de a legnagyobb növekedést a tagok lakáshiteléhez történő hozzájárulás tette ki. A kasszák kilenc hónap alatt több mint 23 ezer alkalommal összesen 458 millió forinttal járultak hozzá tagjaik lakáshitel-törlesztéseihez, ami éves szinten 39 százalékos esetszámnövekedést és 47 százalékos kifizetett szolgáltatás növekedést jelent.
A Pénztárszövetség elnöke elmondta, hogy az egészség- és önsegélyező pénztárak tagjai kilenc hónap alatt 17 százalékkal 18,5 milliárd forintra növelték az egyéni befizetéseiket, ami szintén a kasszákba vetett bizalom jele. Ugyanakkor a munkáltatói befizetések az egészség- és önsegélyező kasszáknál is csökkent, az előző év azonos időszakához képest több mint 50 százalékkal 5,4 milliárd forintra.
Mit hoz a jövő?
A Pénztárszövetség szerint a pénztárakon keresztül történő takarékoskodás az egyik legjobb alternatívát jelenti a jövőjükről és az egészségükről gondoskodó embereknek. Az elnök idézte a Pénztárszövetség kutatásának eredményeit, amelyek szerint az emberek jelentős része szorong a jövő miatt. Az időskori anyagi nehézségektől például minden második ember fél. A megkérdezettek ötödének van csupán bármiféle elképzelése, terve a jövőjéről, nyugdíjas éveiről. A nyugdíjas korra történő felkészülés még a közvetlen nyugdíj előtt álló korosztály számára sem a legfontosabbnak jelölt megtakarítási célkitűzés. „Az embereknek javarészt fogalmuk sincs miből fizetik majd egészségügyi kiadásaikat, miből egészítik ki a várhatóan az elvárt életszínvonalukat nem biztosító állami nyugdíjukat.
Nem tudják mikortól, mekkora összeggel és milyen megtakarítási formában kellene megkezdeni a felkészülést pedig a pénztárak kézenfekvő, költséghatékony, magas hozamú, biztos alapokon nyugvó megtakarítási termékekkel több mint 20 éve jelen vannak” – összegezte a Pénztárszövetség elnöke.
A Pénztárszövetség kutatásai arra is rávilágítottak, hogy a munkáltatója segítségével a többség megkezdené a pénztárakon keresztül történő takarékoskodást vagy növelné a befizetéseit.
“Az tehát világos, hogy a munkáltatók főszerepet kaphatnak az emberek takarékoskodásában” – emelte ki Kravalik Gábor. Ráadásul ezt az idei évtől kedvezményesen megtehetik, hiszen a munkáltatói hozzájárulás után a tagok igénybe vehetik a már említett évi 20 százalékos, maximum 150 ezer forintos adókedvezményt. A Pénztárszövetség reméli, hogy a következő időszakban egyre többen kezdenek a jövőjükről gondoskodni és ismerik fel a pénztárakban rejlő lehetőségeket, emiatt pedig növekedhet a pénztári tagok tábora. A bizakodást erősíti, hogy az év utolsó hónapjai egyaránt jó alkalmat kínálnak a taggá válásra, illetve a pénztártagsággal már rendelkezők számára a megtakarítás fokozására, hiszen az idén év végéig teljesített befizetések mind jogosítanak az akár 150 ezer forintos adójóváírásra, ráadásul ilyenkor a félretett pénz állami támogatással való további növelésére csak pár hónapot kell várnia a tagoknak, mivel tavasszal az adóbevallásukban érvényesíthetik is az adókedvezményt.