Szükség van a munkáltatók nagyobb részvételének ösztönzésére az öngondoskodásban

Érdemi párbeszéd indult meg az ÖPOSZ és a GFM között a nyugdíj-öngondoskodás ügyében a szervezet által összeállított javaslatcsomag mentén; a nyugdíjpénztárak nagyobb vagyonállománya az ország sebezhetőségét csökkenti, viszont erős munkáltatói háttér nélkül nincs jól működő kiegészítő nyugdíjrendszer – egyebek között ez is kiderült az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) idei éves konferenciáján elhangzott előadásokból.

„Érdemi párbeszéd indult meg az ÖPOSZ-szal, jelenleg is a minisztérium asztalán van a Pénztárszövetség Makronóm Intézettel közösen kialakított javaslatcsomagja – mondta Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. – A magyar lakosság megtakarítási rátája átlagon felüli az EU-ban évtizedes időtávlatban is, ugyanakkor tíz év alatt harmadával csökkent a hosszútávú öngondoskodási célú eszközök aránya a háztartások pénzügyi eszközeiben, miközben a legnagyobb súlyt az államkötvények és kötvényalapok képviselik. Magyarország elérte, hogy a sikeres hazai önfinanszírozási ösztönzőknek köszönhetően az EU-ban hazánkban a legnagyobb a lakosság által finanszírozott bruttó államadósság aránya. A háztartások hosszútávú öngondoskodásának mennyiségben és arányában is emelkednie kell; a pénztárszektor eredményeinek javulásához pedig a taglétszám növelésére van szükség, akár a közvetítői tevékenység erősítésével, kiemelt figyelemmel 30 év alatti korosztályra” – tette hozzá Kovács Zsolt.

„A nyugdíjpénztárak nem egyszerűen demográfiai problémákra adnak választ, hanem összgazdasági kérdésekre is. Ha nagyobb a vagyonuk, akkor kisebb az ország sebezhetősége, a vállalkozások könnyebben jutnak finanszírozáshoz, a háztartások pedig nemcsak a munkabérek révén részesülnek a gazdaság sikereiből – mondta el Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese. „A magyar tőkepiac nemzetközileg rendkívül nyitott, szerencsés lenne, ha a hazai befektetők részesedése nőni tudna – a BÉT a maga részéről mindent megtesz, hogy ezt elősegítse. A nyugdíjpénztári vagyon további növekedése révén olyan jelentős finanszírozó jelenhetne meg a magyar tőkepiacon, ahol a döntéshozó helyzetben van.”

„Erős munkáltatói háttér nélkül nincs jól működő kiegészítő nyugdíjrendszer. A potenciális tagokat leginkább a munkaadókon keresztül lehet közvetlenül, a legegyszerűbben és legolcsóbban megszólítani. Az ÖPOSZ célja, hogy minél inkább bevonja a munkáltatókat ebbe a rendszerbe, de tisztában van azzal is, hogy limitált a költségvetés mozgástere. Éppen ezért a Makronóm Intézettel olyan javaslatcsomagot állítottunk össze, amelynek lényege, hogy a munkáltatói befizetések utáni adó- és járulékbevételekre is alapozva növelné a pénztári taglétszámot” – mondta Nagy Csaba, az ÖPOSZ elnöke. A javaslatok között szerepel például az az elképzelés, amelynek alapján a munkáltatók automatikusan havonta 10 ezer forintot fizethetnének be adó- és járulékmentesen a dolgozók pénztári számlájára, ha az alkalmazottak is ugyanekkora befizetést vállalnak. Ez úgy növelhetné drasztikusan az öngondoskodó pénztártagok létszámát, hogy csak minimális állami ráfordítással járna. További javaslat, hogy a befizetések után járó adókedvezmény alakuljon át állami támogatássá, így azok is megkaphatnák ezt az ösztönzőt, akik valamilyen ok folytán nem tudják igénybe venni az szja-visszatérítést. „Mindemellett az ÖPOSZ azt is javasolja, hogy a jelenleg évi 150 000 forintos adóvisszatérítési plafon évente a minimálbér változásával azonos arányban emelkedjen, illetve az adókedvezményt akár össze is lehetne kapcsolni a családpolitikai célokkal, például gyermekszámhoz kötve az adójóváírás nagyságát” – fogalmazott Nagy Csaba.

„Az önkéntes egészségpénztárak taglétszáma jelentősen bővülve most először érte be a nyugdíjpénztárakét: mindkét pénztártípus létszáma megközelíti az egymillió-egyszázezret. A bővülés meglátszik az egészségpénztárak összesített vagyonán is, amely új csúcsot elérve meghaladta a 75 milliárd forintot” – mondta dr. Váradi Péter, az ÖPOSZ alelnöke. Az egészségpénztárak akár több százezres kockázati közösségének részeként a tagok nagyon jó feltételekkel juthatnak termékekhez és szolgáltatásokhoz – például havi néhány száz forintért olyan biztosításokhoz, amelyek a piacon ennek akár a tízszeresébe is kerülhetnek. „További hatalmas potenciált jelentene a szektor számára, ha a szabályozók visszaterelnék a munkáltatókat a rendszerbe, hiszen így olyanok számára is hozzáférhetőek lennének ezek a szolgáltatások, akik maguk nem képesek a takarékoskodásra” – húzta alá az alelnök.

„A négy évvel korábbihoz képest az idén nőtt azok aránya, akik igyekeznek félretenni idős korukra: a 18-65 éves aktív dolgozó́ lakosság közel kétharmada próbál megtakarítani valamilyen formában nyugdíjas éveire. Azok, akik nem takarékoskodnak, továbbra is jellemzően arra hivatkoznak, hogy ehhez túl alacsony a jövedelmük” – ismertette az NRC által a Pénztárszövetség megbízásából készített közvélemény-kutatás eredményeit dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ főtitkára. Szintén változatlan a négy évvel ezelőtti helyzethez képest, hogy a megkérdezettek legnagyobb részét, mintegy kétharmadát az ösztönözné nagyobb összegű nyugdíjcélú megtakarításra, ha azt a munkáltató kiegészítené vagy fizetésemelést kapna.

A megkérdezettek fele ugyanakkor kisebb-nagyobb mértékben tart attól, hogy anyagi nehézségei lesznek, további egyharmaduk pedig bizonytalan a jövőbeli nyugdíjukkal és anyagi helyzetükkel kapcsolatban – e csoport aránya 2019-ben még csak 25 százalék volt. Ezzel párhuzamosan 25%-ról 20%-ra csökkent azok aránya, akik kifejezetten nyugodtak vagy alapvetően bizakodóak az idős kori anyagi helyzetük kapcsán. Jelentősen csökkent azok aránya, akik állami nyugdíjra számítanak, az idén már csak a válaszadók fele tartozott ebbe a körbe, de kevesebben számítanak teljes- vagy részmunkaidős bevételekre is, illetve szintén csökkent a nyugdíjcélú megtakarításból származó bevételekkel kalkulálók aránya.

„A nyugdíj-öngondoskodási lehetőségek közül a megkérdezettek a legtöbben az önkéntes nyugdíjpénztárról hallottak, illetve ezt érzik a vizsgált másik három alternatívához – nyugdíjbiztosítás, NYESZ számla, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató – képest a legköltséghatékonyabbnak, legbiztonságosabbnak és élethelyzetükhöz leginkább illeszkedőnek” – emelte ki az ÖPOSZ főtitkára.